Halihó!

Hi!

Nos, ugye "meséltem" a 2.évadról.Amit ezen a linken találhattok meg : 2.ÉVAD

2komment (az enyéimen kivül) és hozom az első részt, holnap.De ha nincs meg akkor nem hozom...

Ezek az új szabályaim...

Remélem tetszett az 1.évad és figyelemmel kísérsz a 2.-on is :D

108.rész - A búcsú sosem könnyű...

Ez is elérkezett.És halál komoly az egész.Nem.Nem olvassátok rosszul.Minden betű úgy van ahogy azt leírtam...Ez, az évad záró rész.Ami azt illeti vége az 1. évadnak.De nyugi, már készülőben van a 2.évad!Direkt van ez a szöveg pirossal.

Nagyon fáj ezt leírnom de...

Az utolsó rész :

Kikerekedtek a szemeim és tárva maradt a szám.

-Holnap?- szólaltam meg.

-Igen...- válaszoltak.
-Adry!Mehetünk?- kiabált hozzám Harry.Nyeltem egy nagyot.
-Igen.- szóltam vissza.- Akkor sziasztok.Hiányozni fogtok!- öleltem meg őket.- Csak azért nem sírok, mert most...- amint ezt kimondtam potyogni kezdtek a könnyeim.
-Jaj, nyugi!Nem lesz semmi baj.Majd beszélünk.- nyugtatott Lou.- De menj.Ne várasd meg!

Azzal odasétáltam a kocsihoz majd beszálltam, és elindultunk haza. 

*-*

Az út csendesen telt el.Meg se szólaltam, csak gondolkoztam.

Beléptem a ház ajtaján, mögöttem Harry és ott voltam kész.Kitört belőlem ami eddig bántott.

-Miért nem mondtad el?- kiabáltam rá.Éreztem, hogy a könnycseppek a szemem alján kibuggyanni készülnek.

-Én, én...Nem is tudom mit mondjak...- hajtotta le a fejét.
-Talán azt megmagyarázhatnád, hogy miért nem mondtad el?Miért a srácoktól kell megtudnom, hogy ti holnap turnéra mentek?- kiabáltam megint.
-Sajnálom!Sajnálom!Sajnálom!- jött közelebb hozzám.- Nem tudtam, hogy mondjam el.Nem tudod milyen nehéz ez.- karolta át a derekam.Ennél a pontnál éreztem, hogy végem.Elkezdett folyni a könnyem.
-Itt hagysz?Ezt most komoly?- néztem fel rá.- Miért csinálod ezt velem?
-Adry, nyugodj meg!Kérlek!- ölelt magához.
-Most akkor mi lesz?- néztem a szemébe.- Mi lesz velünk?
-Hát...a távkapcsolat kilőve.Az nekünk nem megy.A sulid miatt pedig...nem tudsz velünk jönni.
-Én nem bírom ki nélküled!
-Csak 6 hónap az egész.- próbált nyugtatni.De nem ment.- Kérlek ne sírj, mert én is sírok.- kezdtek el folyni a könnyei neki is.
-Harry 6 hónap az rengeteg!
-Tudom, hogy sok, de gyorsan el fog telni!- próbálta elhitetni, de szerintem még ő se hiszi el.
-Szeretlek.- suttogtam a fülébe.Szorosan magához ölelt.
-Én is téged.De nagyon!- suttogott vissza.
-Ez lesz életem legrosszabb időszaka.
-De hogy lesz az!Észre se veszed és elfog múlni.- nyökögte ki a sírás miatt.Összekulcsolta a kezünket, és magához emelte, majd az enyémre apró puszikat lehelt.
-Nagyon fogsz hiányozni.- néztem a szemébe.Lecsókolt pár könnycseppet az arcomról, majd megszólalt.
-Te nekem, ezerszer jobban.- adott egy utolsó csókot...

Vége

107.rész - Esküvő

Holnap jön az utolsó részt :( 

De remélem azért kapok komikat :D

107.rész : 
*-* Március vége
Reggel kipattantam az ágyból és rögtön a ruhásszekrény elé rohantam.Miért is?Mert ma van anyu és Nick esküvője.
-Harry!- dobtam fejbe egy párnával.
-Áh!- üvöltve, riadtan esett le az ágyról.- Mi történt?- ült fel.
-Öltözz!2 óra múlva esküvő!- dobtam le az ágyra a ruháját.
-Oké, oké.Kelek.- állt fel a földről.- Mész vagy menjek?- mutatott a fürdőre.
-Megyek inkább.- rohantam be a helyiségbe.
Gyors lezuhanyoztam, majd szárítkozás után felvettem a koszorús lány ruhát.


















Megcsináltam a hajam, és kimentem.
-Oké akkor most...- fordult felém.- Azta.- kerekedtek ki a szemei.
-Tudom, hogy szép.Na de menj öltözni!- szóltam rá.Szófogadóan bement a fürdőbe.
*-*
Odaértünk a helyszínre.Rögtön megláttam tesómat és a többieket.
-Sziasztok!- köszöntöttünk nekik.
-Hali!- köszöntek vissza.
-Ja, anyu üzeni, hogy menj be hozzá.- szólalt meg Ash.
-Megyek.- indultam el anyuhoz.
Odaértem az ajtóhoz és kopogtam.
-Gyere!- jött a válasz.Beléptem.

-Gyönyörű vagy!- akadt el a szavam.
-Köszi kincsem.- jött oda hozzám.
-Szia.- mosolyogtam.
-Örülök, hogy ilyen gyorsan ideértél.Beszélni szeretnék veled.
-Miről?- kérdeztem.
-Ha nagyon szépen megkérlek énekelnél egy dalt az esküvő végén?- nézett rám boci szemekkel.
-Én?De én nem is tudok énekelni...
-Igen te!Igen is tudsz!
-Jó rendben...De mit?- értetlenkedtem.
-Majd a zenéről felismered.- kacsintott.- Na de menjünk!
Kiléptünk a szobából és odamentünk a templomhoz.
Ashhel elől virágszirmokat dobálva eljutottunk az oltárig, majd félre álltunk.Mögöttünk anya és Lou.
*-*
Lement a szertartás és anya kérésére a bálteremben épp mentem fel a színpadra.
-Hali mindenkinek!Szeretnék még egyszer, hát már nem annyira ifjú párnak gratulálni.- nevettem.De mindenki más is.- Szóval igazából azért vagyok itt, hogy énekeljek egy dalt, Nicknek és anyámnak.Viszont anya nem árulta el melyik dalt kell elénekelnem ezért kiderítettem én.- vigyorogtam rá anyura.- És azt kell mondjam...Én ezt nem akarom.Így nem.Ezt egyedül nem.Úgy, hogy ha nem nagy kérés...- néztem rá a srácokra.- Segítenétek nekem?
Felvettem a gitárom és visszaálltam a helyemre.Elkezdtem játszani a dalt. 
-I've tried playing it cool.Girl when I'm looking at you.I can never be brave.Cause you make my heart race.- énekeltem.A srácok felpattantak és odaálltak mellém.Majd Harry folytatott.
Eldaloltuk a számot.Legalább is én csak az alapot adtam.Nagyrészt a srácok énekeltek.
Visszamentem anyuhoz.
-Mindig tudsz meglepetés okozni!- nevetett anya.
-Nem fogom egyedül elénekelni ezt a számot ha itt vannak az előadói.- nevettem.- Lou megint beszólna.
-Á, én dehogy.Most nem.- válaszolt.
*-*
Kint voltunk a srácokkal a szabadban és beszélgettünk.
-De jó...Holnap megint kezdődhet a munka.- szólalt meg Zayn.
-Milyen munka?- értetlenkedtem.
-Nem is tudsz róla?- kérdezte Liam.
-Miről is?- érdeklődtem.
-Ajaj...- húzta el a száját Niall.
-Miről van szó?- idegeskedtem.
-Tényleg tudni akarod?- Lou.
-Igen!- vágtam rá.
-Na jó...- sóhajtott egy nagyot.Majd megszólaltak mind a 4en.
-Turnéra megyünk.